Nyulak encephalitozoonózisa
Az Encephailozoon cuniculi nyulak és más emlős állatok – elsősorban idegrendszeri tünetekkel és szemelváltozásokkal járó – megbetegedését okozó egysejtű parazita. Habár az ember is megfertőződhet az állatoktól, betegség csak immunhiányos egyénekben alakul ki (pl. HIV-fertőzöttek).
Magyarországon a házinyulak több, mint fele hordozza a kórokozót, azonban tünetek csak jóval ritkábban jelentkeznek. Mivel az állatok már az anyaméhben megfertőződhetnek, ezért a tenyészetekben fontos az állományok mentességének fenntartása. Ezenkívül a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében elengedhetetlen a fertőzött egyedek elkülönítése az egészségesektől, továbbá a környezet fertőtlenítése is.
Az E. cuniculi a vizelettel ürülő spórákkal képes megfertőzni a fogékony állatokat, amennyiben azok például szennyezett takarmányt fogyasztanak. Az állat szervezetébe jutott kórokozó megfelelően működő immunrendszer esetén nem feltétlenül okoz megbetegedést, azonban a jellegzetes tünetek felvetik a fertőzés gyanúját.
Jóllehet, a parazita több szervet is támad egyszerre, a leggyakrabban látható tünetek a központi idegrendszer érintettségéből fakadnak. Ezek jellemzően a ferde fejtartás, a szemtekerezgés, a mozgászavar és a körözés. A fehér folt a szemgolyóban vagy szürkehályog egyoldali megjelenése szintén az encephalitozoonózis jele lehet. Sokkal nehezebb észrevenni a vese megbetegedését, azonban a gondos tulajdonosok felfigyelhetnek sokat ivásra/pisilésre, étvágytalanságra, bágyadtságra és fogyásra is. Súlyos megbetegedés akár rövid időn belül az állat elhullásával végződhet.
Amennyiben a kórelőzmény és a tünetek alapján felmerül az encephalitozoonózis, vérvizsgálatból kimutatható, hogy az állat találkozott-e már a parazitával. Noha a pozitív eredmény még nem bizonyítja, hogy az esetlegesen jelenlévő tüneteket valóban az E. cuniculi okozza, ez a módszer fontos része a diagnózis felállításának élő állatokban. A terápia megkezdése előtt szintén kulcsfontosságú az egyéb lehetséges kórokok kizárása.
Megalapozott gyanú esetén az állatok kezelésének része egy 4 héten át tartó parazitairtásra, továbbá a tünetek csökkentésére és a jó életminőség megőrzésére irányuló támogató terápia. Utóbbi keretein belül sor kerülhet antibiotikum kúrára, infúziós kezelésre, kényszeretetésre, valamint gyulladáscsökkentő, nyugtató és hányáscsillapító szerek adására is. A szem érintettsége esetén műtéti ellátásra lehet szükség.
Sajnálatos módon a terápia nem minden esetben garantálja a gyógyulást, sőt, annak ellenére is gyakran rossz a betegség kimenetele. Súlyos tünetek jelenléte esetén a rossz életminőségre való tekintettel eutanázia is megfontolandó.