ivartalanitas

Az ivartalanítás és annak fontossága

Az ivartalanítás témaköre sokszor vitás kérdés. A beavatkozást követő esetleges viselkedésváltozások alakulása, valamint a nem kívánt szaporulat megelőzése fontos aspektus, azonban ebben a tájékoztatóban az ivartalanítás egészségügyi vonatkozásait szeretnénk ismertetni Önökkel az állatorvos szemével. A kérdés nem fekete-fehér, hiszen a gazdira háruló döntés meghozatalában szerepet játszhat például a tartási körülmény, az állat értéke, karaktere vagy tenyésztési cél. 

Szuka kutyák ivartalanítása

Sok gazdi számára a körül-belül félévente jelentkező tüzeléssel járó kellemetlenségek megelőzése az első szempont. Emellett egy jól megválasztott időpontban történő műtét jelentősen csökkentheti a szuka kutyák leggyakoribb daganattípusának, az emlőtumoroknak a kialakulási esélyét. Kimutatták, hogy az első tüzelés előtt elvégzett ivartalanítással 0,5%-ra csökken a későbbi emlődaganatok kialakulásának esélye, az első és második tüzelés között ez a szám már 8%-ra, a második tüzelés után 26%-ra nő.    

Az ideális kor tehát az első tüzelés előtt vagy az első és második tüzelés közötti, tehát 8hónap-1,5 (2) év között. A műtétet érdemes akkorra időzíteni, amikor az állat ivari ciklusa nyugalmi fázisban van (anoestrus, tehát tüzelés előtt vagy után 2-3 hónappal). Ekkor kutyusunk már elérte a kifejlett felnőtt kort, azonban még hatással lehetünk a fent említett daganattípus kialakulási esélyére. A harmadik tüzelés után elvégzett ivartalanítás már nincs hatással az emlőkarcinómák kialakulásának megelőzésére.

A másik gyakori és megelőzni kívánt megbetegedés a kutyák gennyes méhgyulladása (pyometra), amely idősebb ivaros szuka kutyákra jellemző kórkép, akár az állat életébe is kerülhet. Szintén megelőzni kívánt (a kutyák esetében nem kóros) jelenség az álvemhesség (pseudograviditas). A rendszerint tüzelés után 1-2 hónappal jelentkező viselkedésváltozás az emlők duzzanatával és tejtermeléssel járhat együtt, ami az emlők gyulladására (mastitis) hajlamosít. Az álvemhesség és pyometra gyakorisága a kutyák ivari ciklusának sajátosságaira vezethető vissza. E három kórkép mellett még beszélhetünk az aktív ivari ciklussal összefüggő egyéb bántalmakról, hüvely vagy méh daganatokról, petefészek cisztákról is, azonban ezek előfordulása a fentiekhez képest jóval ritkább. 

Alapvetően két típusú műtétet különböztetünk meg. Kizárólag a petefészkek eltávolítására kerül sor (ovariectomia), amennyiben az állat méhe fiziológiás, egészséges. Ha felmerül a gennyes méhgyulladás gyanúja vagy makroszkóposan is látható elváltozás indokolja a méh kivételét, akkor a petefészkekkel együtt a méh is kivételre kerül (ovarihysterectomia).

Ha ivartalanítási szándékkal hozzuk szuka kutyusunkat, igyekezzünk tisztában lenni az utolsó tüzelés időpontját illetően. 

Kan kutyák ivartalanítása

A kan kutyáknál sok esetben a domináns és jelölő viselkedés sarkallja a gazdikat a műtétre. A kanok esetében a here szövetéből kiinduló és az aktív ivari működéssel összefüggésbe hozható különböző daganattípusok megelőzése az első vonalbeli szempont. Ezen túl különféle perianális tájékon kialakuló, tesztoszteron függő daganatok megelőzése szintén elérhető ivartalanítással. A járulékos nemi mirigyeket érintő és megelőzhető jelenség, az emberek esetében is gyakran kialakuló  időskori és jóindulatú prosztata hyperplázia, mely a kutyák esetében a vizeletürítési problémák helyett első sorban bélsárürítési zavarokat idézhet elő. Ezzel azonban esetenként együtt járhat gyulladás is (prosztatitisz), amely már egy komoly fájdalommal járó és kezelést igénylő betegség, amely intakt kanokban gyakoribb. 

Speciális esetben a herék nem szállnak le a herezacskóba (cryptorchizmus) a kiskutya 6 hónapos koráig. Ekkor az ivartalanítás esszenciális beavatkozás a kutya egészségvédelme érdekében, mert a hasüregben maradt here(herék) daganatos transzformációra hajlamosak. 

Tekintve, hogy az elvégzendő műtétek altatásban zajlanak, minden esetben előzetes kivizsgálás szükséges. További információért forduljon hozzánk bizalommal!

Tájékoztatót összeállította: dr Rózsa Bernadet