Környezeti allergia

KÖRNYEZETI ALLERGIA

A viszketegséggel járó kórképek közül gyakran találjuk szemben magunkat környezeti allergiával, mely sokszor okoz bosszúságot kisállatoknak és tulajdonosaiknak egyaránt.

Kutyáknál már bizonyított az öröklődő hajlam, így bizonyos fajtáknál halmozottan fordul elő a megbetegedés. Ezen túl nagyon sok tényező befolyásolhatja a tünetekben való megnyilvánulást, többek közt pl az ivari státus, az immunrendszer állapota, és az esetlegesen jelen lévő másodlagos bakteriális/parazitás vagy gombás felülfertőzések is.

Az allergének szervezetbe jutása történhet belégzéssel és bőrön keresztül is, amely után kóros reakció alakul ki a szervezetben az egyébként ártalmatlan anyagokra.

TÜNETEK:

A tünetek megjelenése lehet szezonális, tehát az év egy adott szakaszában megjelentkező, de van, hogy egész évben, aszezonálisan jellemző, pl lakásban tartott állat házipor atka allergiája esetén.

Leggyakrabban viszketegség jelenik meg először, majd későbbiekben különféle bőrtüneteket láthatunk. ELőfordulhat azonban hallójárat gyulladás, kötőhártya gyulladás, szemhéj gyulladás és ritkábban felső légúti tünetek is. 

Viszketegség (pruritus) nem mindig jelenik meg klasszikus formában! Túlzott hempergés vagy öntisztogatás, perianalis viszketegség is kísérő jele lehet a viszketegségnek

DIAGNOSZTIKA:

Minden esetben kizárásos alapon kell, hogy történjen a diagnózis felállítása. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egy állat esetén megállapítsuk a környezeti allergiát, minden egyéb kórokot ki kell zárnunk. Ezen felül különféle kritérium rendszerek is rendelkezésünkre állnak, amelyek segítenek alátámasztani a diagnózist. 

Egy allergiás kutya a következő kritériumok közül többnek kell, hogy megfeleljen: 

1. Három éves kor alatti első megjelenés
2. Lakásban tartott
3. Glükokortikoid (szteroid) kis dózisára is reagáló tünetek
4. Tünet először viszketegség és csak később jelennek meg bőrtünetek. 
5. Mellső végtag érintettsége
6. Fülkagyló, hallójárat érintettsége
7. Fülszélek NEM érintettek
8. Hát-derék tájék felső része nem érintett. 
9. Visszatérő élesztőgombás túlszaporodás. 

A diagnózis felállítása után végezhetünk allergia tesztet, amely megmutatja, mely allergénekre ad a szervezet kóros immunválaszt. A teszt tehát nem a diagnosztikát szolgálja, sokkal inkább a kezelésként alkalmazott un ASIT terápiához szükséges az elvégzése (lsd később) 

KEZELÉS:

Kezelést illetően megkülönböztetünk oki és tüneti terápiát:

Oki terápia: amikor magát a betegséget, a probléma gyökerét kezeljük. Sikeressége esetén az adott egyed gyógyulttá válhat.

Tüneti terápia: amikor a betegség kellemetlen tüneteit kezeljük, amely során tünetmentesség ugyan elérhető, de az allergia ugyanúgy fenn marad, így a gyógyszerek elhagyásával továbbiakban is láthatóak a tünetek.

A környezeti allergia oki terápiája az un ASIT terápia, vagyis az allergén specifikus immunterápia. Ez egy hosszadalmas, mellékhatás és fájdalom mentes gyógymód, amely az egyetlen ismert formája az allergiás kutyák gyógyításának.

Első lépésként allergia tesztet végzünk. Ennek során fény derül arra, hogy adott egyed pontosan mire allergiás. Ezután a teszt alapján elkészíttetünk egy egyedre szabott oldatot, amely adott egyed allergénjeit tartalmazza. Ezt az oldatot bizonyos időközönként, hosszabb távon szükséges adagolni kedvencünk részére. A kezelések során az allergiás szervezet előbb utóbb „megszokja” saját allergénjeit, így a kóros immunreakció megszűnik vagy mérséklődik.

Amennyiben nem vágunk bele az allergén specifikus immunterápiába, a környezeti allergiás állatok tüneteinek menedzselése egy egész életen át tartó odafigyelést, törődést igénylő feladattá válhat.

Szerencsére tüneti kezelések sora áll rendelkezésünkre, különféle szájon át és lokális kezelési lehetőségekkel. Ezekről bővebben itt olvashatnak: