Akut májkárosodás, toxikózis
A májbetegségben szenvedő állatok a tünetek széles palettáját mutatva érkezhetnek praxisunkba. A sokaknak elsőként eszébe jutó „sárgaság” (icterus) csak egy, a lehetséges velejárók közül és nem mindig jelentkezik az állaton. Ennek a rendkívül fontos és komplex szervnek a funkciókiesése előidézhet gastrointestinális panaszokat (hányás, hasmenés), vérzékenységet, idegrendszeri tüneteket, krónikus esetben fogyást és hasűri folyadékgyülemet.
Az akut bántalmak jellemzője, hogy az állat hirtelen kialakuló, igen súlyos tüneteket mutatva érkezik az állatorvoshoz, akár sokkos állapotban. Ezt az állapotot fertőző ágensek (baktériumok, vírusok, gombák, paraziták) vagy nem fertőző okok (hepatotoxinok) is előidézhetik.
A fertőző kórokok közül van, amelyek ellen létezik védőoltás. Az egyik, az Adenovírusok közé tartozó CAV-1, amely az ún. Rubarth-kór előidézője (fertőző májgyulladás). Szerencsére manapság igen ritkán fordul elő, a rendszeres vakcinázásoknak köszönhetően. A másik fontos fertőző kórok, amely ellen rendszeres vakcinázással csökkenthető a fertőződés esélye, a Leptospira baktériumnemzetség több szerotípusa, amely közegészségügyi jelentőséggel is bír! Az említetteken kívül még számos egyéb baktérium, vírus, parazita és gomba játszhat szerepet akut hepatopátia/hepatitis kialakításában.
A nem fertőző eredetű májkárosodások leggyakoribb kiváltói különböző gyógyszerek, illetve mérgek. A gyógyszerek kiváltotta akut bántalom megelőzése érdekében fontos észben tartani, hogy kizárólag olyan készítményeket adjunk kedvencünknek, amely használati utasítása vagy állatorvosunkkal történő konzultáció kétséget kizáróan alátámasztja, hogy kutyák számára adható. Számos esetben humán használatra alkalmas, azonban állatok számára nagy veszélyt rejtő készítmények alkalmazása okoz problémát. Néhány esetben sajnos a megfelelő gyógyszer megfelelő dózisban történő alkalmazása is okozhat hepatotoxikus hatást egyéni érzékenység miatt. A mérgezések gyakoribb kiváltói különböző mycotoxinok (penészes étel fogyasztása), nehézfémek (Pb, Cu), gombák (gyilkos galóca) vagy a közkedvelt édesítőszerként számon tartott xyilitol (nyírfacukor) is lehet.
A májat érő inzultust követően kialakulhat akut vagy krónikus megbetegedés is, függően a károsító hatás természetétől és a szerv ellenálló képességétől. Ezért rendkívül fontos a folyamatos nyomonkövetés, vagyis a vérlaborban látható eltérések monitoringja.
A gyógykezelés tekintetében természetesen a kiváltó ok az iránymutató. Amennyiben nem lehetséges célzott kezelés (például antibiotikum), úgy infúziós terápia (folyadék, elektrolit és sav-bázis háztartás korrekciója) mellett a máj antioxidánsokkal történő támogatására van szükség. A parenterálisan és szájon át is alkalmazható kombinált készítmények együttes hatása nagyban segíti a máj méregtelenítő funkciójának helyreállítását és a szerv regenerációját. Egy májkárosodott páciens kezelési protokolljában szerepel az Acetilcisztein, S-Adenozil-Metionin, Szilimarin, Ursodeoxicholsav, E-vitamin és C-vitamin is, emellett a fájdalomcsillapítás és gyomorvédelem.
Tájékoztatót összeállította: Rózsa Bernadett és Rózsa Gabriella