HAC

Kutyák és macskák körében is előfordul, azonban míg cicáknál nagyon ritkán, kutyák esetében a cukorbetegség mellett a másik, viszonylag gyakoribb hormonális megbetegedés, amellyel találkozhatunk a praxisban. 

Jellemzően idősebb állatok érintettek. A tüneteket a figyelmes tulajdonosok hamar észrevehetik: az állat sokat iszik és sokat pisil, pocakossá válik, azonban a vázizomzatából veszít. Sokat liheg, még nyugalmi állapotában is. Bizonyos formájánál idegrendszeri tüneteket is láthatunk. 

Legtöbb esetben a következő kutyafajták érintettek: uszkár, tacskó, yorkshire terrier, spániel. 

Bőrgyógyászati vonatkozás: 
Bőrtünetek gyakran kísérik a betegséget, amelyek jellemzően szimmetrikus szőrhullással és a bőr elvékonyodásával járnak, utóbbinak köszönhetően az erek gyakran kirajzolódnak a bőr felszín alól a gyéren szőrözött területeken (hason pl). Gyakran alakul ki másodlagos gennyes bőrgyulladás vagy gombásodás, esetleg parazitás megbetegedés, szőrtüsző atkásság is. Láthatunk fekete pontok formájában comedo képződést.  Súlyos esetekben kemény tapintatú, kalcium tartalmú plakkok is kialakulhatnak a bőrben, ezt nevezzük calcinosis cutisnak, amely patognomisztikus jelenség hyperadrenocorticismusra. 

A betegség háttere: 
A megjelenő tünetekért a magas stressz hormon (kortizol) a felelős. A kortizol a mellékvesékben termelődik. A túlprodukció hátterében több tényező állhat és ez alapján a betegség több fajtáját különböztethetjük meg: Leggyakoribb előfordulású a centrális forma, amely esetén az agyalapi mirigyben egy jóindulatú adenoma vagy megnagyobbodás jelentkezik, ennek köszönhetően kórosan sok stimmuláló hormon (ACTH) képződik, ami miatt a mellékvesék túlműködnek. Perifériás forma esetén a mellékvesékkel van gond, amelyek közül az egyik (vagy ritkán mindkettő) daganatosan elfajul, ezáltal termel a szerv nagyobb mennyiségű hormont. Egyéb ritka formák is léteznek: pl amikor olyan tumorok alakulnak ki különféle szervekben, pl májban, vagy hasnyálmirigyben amelyek ACTH, tehát mellékvese stimuláló hatású hormonokat termelnek, ami végső soron a mellékvesék túlműködését eredményezi, és létezik egy még ritkább, táplálék felvétellel kapcsolatba hozható forma is, amely háttere még nem ismert teljesen, de valószínűleg a mellékvesék kóros receptorialis működése áll a hátterében.

Hogyan diagnosztizálható a cushing betegség?
A jellegzetes tünetek alapján felmerülhet a gyanúnk cushing betegségre, de ezt minden esetben bizonyítani kell vérvizsgálattal és legjobb esetben még ultrahanggal is. Nehezítő tényező, hogy nem mindig jelennek meg a fent leírt tünetek, mert léteznek atipikus esetek is amelyeknek a felismerése nehezebb. Az éves vérvizsgálatoknak nagy jelentőségük van, még az egészségesnek hitt állatok esetében is, mert egy kis rutin vér laboreredményben láthatunk olyan eltéréseket, amely szintén gyanút adhat cushing fennállására. A betegséget ezek után bizonyítanunk kell, enélkül nem kezdhető meg a terápia. A betegség LDDS teszttel igazolható, amely egy három vérvételből álló tesztet jelent, egy napon belül, 4 óránként. Ha cushing betegség igazolódik, minden esetben elvégzünk vizelet vizsgálatot és vérnyomás mérést is, a cushing betegség okozta szövődmények felmérése érdekében (fehérje vizelés és magas vérnyomás) Ezen túl amire szükség van: hasi UH vizsgálat, különös tekintettel a mellékvesék megtekintésére és mérésére. Perifériás forma esetén az egyik oldali elfajult, megnagyobbodott lehet, az ellenoldali sorvadt. Centrális esetén mindkét oldali mellékvese megnagyobbodott. A mellékvesék nagyon picike szervek, emiatt jó felbontású ultrahangos készülék és ultrahangos vizsgálattal mélyebben foglalkozó vizsgáló állatorvos kell, hogy végezze.  A centrális forma esetén javasolható MR vizsgálat, amely pontos képet ad az agyban kialakult agyalapi mirigy elváltozásáról, méretéről. 

Terápia
Terápiás lehetőségek közül létezik sebészi és konzervatív, tehát gyógyszeres út egyaránt. Ezekről a diagnózis felállítása után részletesen tájékoztatjuk a tulajdonosokat. Egy cushing beteg állat problémájának menedzselése sajnos nagy energiát és anyagi ráfordítást igénylő folyamat. A diagnózis felállítása után a gyógyszer beállítás sűrű kontroll labor vizsgálatokat igényel, később negyedévente javasoljuk kontrollálni a kedvenceket.

Sok esetben a terápiára szépen reagálnak az állatok, hosszú, boldog tünetmentes éveket nyerve ezzel nekik. Azonban léteznek nehezebb esetek, amikor a tünetek enyhülnek ugyan, de sosem válik az állat teljesen tünetmentessé. Kialakulhatnak szövődmények, mint a tromboembólia, cukorbetegség, hasnyálmirigy gyulladás, magas vérnyomás, vese elégtelenség, fehérje vizelés. 

/dr Rózsa Gabriella/