lymphoma

A lymphoma egy változatos megjelenésű szisztémás megbetegedés, mely során egyes vérsejtek daganatos elfajulása figyelhető meg. Embereknél és állatoknál egyaránt előfordul. Kórjóslat szempontjából a különféle lymphoma típusok közt nagyon nagy különbségek vannak. Egyes esetekben az időben elkezdett kemoterápiával akár évekig tartó túlélés és tünetmentesség érhető el, tehát a lymphomás betegek egy része manapság már sikeresen kezelhető.   

Ha egy állat érintett ezzel a kórképpel, annak hátterében soktényezős okok állhatnak. Az immunrendszer működését befolyásoló fertőző és nem fertőző faktorok fontos szerepet játszhatnak a daganatos folyamatok elindításában. Huzamosabb ideig fenn álló gyulladásos betegség, pl nem kezelt krónikus bélbetegségek, vagy egy hosszasan elhanyagolt allergiás bőrgyulladás fontos hajlamosító tényező lehet. Ezen túl, bizonyos kutyafajtákban halmozott előfordulás figyelhető meg, így egyfajta genetikai hajlam is gyanítható. Fontos megemlíteni egyes növényvédő szerek, kemikáliák negatív hatását is. 

Macskáknál a leukózis vírusával való fertőződés és annak hordozása nagyon fontos hajlamosító tényező, így esetükben rendkívül lényeges FELV státuszuk felmérése, vagyis fertőzött e az állat leukózis vírusával avagy sem. Összességében elmondható, amennyiben egy lymphomás macska egyidejűleg FELV fertőzött is, úgy a kórjóslat rosszabb. Sokan tévesen azonosnak vélik a két betegséget, pedig egyáltalán nem biztos, hogy egy lymphomás macska leukózisos, vagy egy leukózisos macska lymphoma beteg lesz.

A lymphomás kórképek attól függően, hogy melyik szervben vagy szervrendszerben jelennek meg, különféle típusokra bonthatóak. Ebből adódik a tünetekbeli diverzitás is, hiszen egy központi idegrendszeri formában érintett állat teljesen más tüneteket produkálhat, mint egy emésztő szervi típusban szenvedő. Az említett két példán kívül jelentkezhet nyirokcsomókban, mellkasban, lépben, májban, szemben, garatban, orrban, vesében.

De mi is történik leegyszerűsítve egy lymphomás beteg állat testében? A fehérvérsejtek közé tartozó lymphociták az élőlények védekező rendszerének részeként az egész szervezetben előfordulnak. Lymphomás betegeknél ezen sejt típusok elvesztik kontrolljukat az életciklusuk irányítása felett, ezáltal a természetes sejthalál valamint az új sejtek képződésének egyensúlya zavart szenved. Ennek következményeként bizonyos esetekben sok fiatal, még nem kellően érett sejt alak jelenik meg a szervezetben, más esetben az idősebb alakok tömkelege marad életben és alakítanak ki daganatot.

Az emésztőszervi típust hívjuk alimentáris lymphomának. Ebben a kórképben az állat emésztőszerv rendszere érintett. Az állatok krónikus hasmenésben, felszívódási zavarban szenvednek. Előfordulhat hányás is. Idővel lefogynak, szőrzetük minősége romlik. Leggyakrabban vékonybél falában indul meg a daganatos kórfolyamat, de előfordulhat a vastagbélben, gyomorban is. Bizonyos esetekben a tumor soliter, máskor diffúz érintettség a jellemző, ahol a bélfal egyes rétegeinek vastagsága változik meg. Cicáknál az alimentáris típuson belül is megkülönböztethető több fajta megjelenést, ahol a kórjóslat, a terápiára adott válasz és a betegség lefolyásának sebessége igencsak eltérő.

Az un gátorközi (mediastinális) forma sajnos már egészen fiatal korban jelentkezhet macskák esetében, általában leukózisos egyedekre jellemző, de ettől lehetnek eltérések. A gátorköz a mellkasban található, mellhártya lemezei között található tér, melyben létfontosságú szervek találhatóak. A daganatos folyamatoknak köszönhetően előbb utóbb mellkasi folyadékgyülem alakul ki, mely legtöbbször véres- savós jellegű. A tünetek általában nehézlégzés és bágyadtság. Kutyáknál gyakran látunk fej-nyaki és/vagy végtagi ödémát is, a nagy erek elnyomatódása miatt.

A nyirokcsomókat érintő, un multicentrikus forma esetén azok megnagyobbodása jellemző. Van, hogy csak egyetlen, máskor generalizált, vagyis az összes régióban érintettek a nyirokcsomók. A folyamat elején az elváltozások diszkrétek, sokszor nincs tünete az állatnak, későbbiekben igen nagyméretűre nőhetnek a nyirokcsomók és az állat letargikussá válik.

Létezik bőr formája a lymphomás megbetegedéseknek, melyről bővebben majd a bőrgyógyászati betegségeknél olvashatnak honlapunkon. Összességében jellemző a krónikusság, tehát a hónapokig, akár évekig tartó, lassan romló bőrtünetek megjelenése. Nagyon sokféle bőrbetegséget tud „utánozni”, ráadásul a különböző gombás vagy bakteriális felülfertőzések még inkább megzavarhatják az eredeti probléma felderítését. Macskáknál többször láthatjuk ezt a formát az emésztőszervi típussal együtt és lehetnek érintettek nyirokcsomók is. 

Orrforma esetén az orr és melléküregekben jelenik meg daganatos folyamat, ezáltal felső légúti panaszokat láthatunk kedvencünkkön, mint orrfolyás, orrvérzés és könnyezés. E forma macskákra jellemző leginkább.

Vesét érintő formánál a krónikus veseelégtelenség tüneteit észlelhetjük. Az állat sokat iszik és sokat pisil, súlya és hidráltsági állapota csökken. Előrehaladottabb esetekben étvágytalanná válik, sokat hány, vérszegénnyé válhat.  

Központi idegrendszeri forma esetén legtöbbször hirtelen jelennek meg a tünetek és az adott agyi vagy gerincvelői területektől függően alakulnak ki a változatos megjelenésű jelek. Kialakulhat pl vakság, a látópálya érintettsége esetén, de bénulás vagy mozgás koordinációs zavarok is, pl mozgató pályák érintettsége esetén.

Szemek is lehetnek érintettek. Előfordulhat, hogy egyetlen tünetként jelentkeznek szemészeti panaszok. Jellemző a belső szemgyulladás, kötőhártya ödémás duzzanata, szaruhártya fekély, vagy a szem kidülledését is láthatjuk.  

Sajnos limphoma mellé társulhat leukémia is, amikor csontvelői érintettségnek köszönhetően vérszegénységet, tehát a vörösvérsejtek kóros megfogyatkozását láthatjuk legtöbbször, de más egyéb vérsejtek számában vagy jellegében lévő elváltozások is előfordulhatnak.

A lymphoma diagnosztizálására, adott formának megfelelően sokféle kiegészítő diagnosztikai módszer áll az állatorvos rendelkezésére. Minden esetben készítünk vérlabor vizsgálatot és cicák esetén FELV/FIV gyorstesztet, ezen kívül adott esettől függően, UH, RTG, MRI, citologiai-, szövettani-, és különféle immunhisztokémiai vizsgálatok közül válogatjuk össze az adott esetben legoptimálisabb diagnosztikai eljárásokat.

Kezelést illetően onkológiával foglalkozó állatorvos kollégához referáljuk kis pácienseinket, akikkel együttműködve menedzseljük a beteg állatok további gyógykezelését, amennyiben annak van értelme. Sok esetben a kemoterápiás kezelésekkel több hónap, akár évekig tartó túlélés és tünetmentesség érhető el. Az állatorvosi onkológiai ellátásban legfőbb cél a beteg kisállatok életminőségének javítása. Ezért mindenképp érdemes legalább egy konzultációra elmenni onkológushoz, aki teljes felvilágosítást tud adni a prognózisról és segít dönteni abban, hogy érdemes belevágni kemoterápiába, avagy sem.    

/dr Rózsa Gabriella/