Macska oltások

Bár Magyarországon nincsen törvényileg előírva a macskák kötelező oltása rendelőnk javasolja bársonytalpú kedvenceink vakcinázását is. A megfelelő védőoltással megelőzhetjük a fertőző és sajnos gyakran gyógyíthatatlan betegségek kialakulását. Az évi egyszeri veszettség elleni oltással pedig nem csak cicáinkat, hanem magunkat is védjük.

(A veszettségről bővebb tájékoztatás elérhető honlapunkon: https://delbudavet.hu/rabies/ )

Macskák számára 4 típusú vakcina érhető el: veszettség elleni, leukózis (FELV) elleni, “kis kombinált” (calicivírus, panleucopenia, herpeszvírus) és “nagy kombinált” (FELV, chlamydia, herpeszvírus, calicivírus, panleukopenia).

Macskák oltási sorát általában 6-8 hetes korban kezdjük, az egészséges kiscicák ekkor kapják meg első kombinált oltásukat. A védettség kialakulása körülbelül 7-10 nap. Az első oltás után 3-4 héttel javasolt egy ismétlés, majd innentől elég a cicákat évente oltani.

A védőoltásra adott megfelelő immunválasz kialakulását sok tényező befolyásolhatja, többek között stressz vagy betegség, ezért csak egészséges cica oltható. Újonnan érkező állat esetében érdemes pár napot várni, ezalatt az időszak alatt figyeljük meg a cicát, hogy jelentkezik-e rajta valamilyen tünet pl. bágyadtság, étvágytalanság, hányás, hasmenés, orrfolyás stb. illetve neki is adunk elég időt, hogy megszokja az új környezetét.

A kijárós vagy kinti macskákat mindenképp érdemes vakcinázni, de a benti cicákat is javasolt. Sok gyakori betegség kórokozója ellenálló, így hosszú ideig életben maradnak a környezetben és ún. ragályfogó tárgyakkal (p. cipőtalp, ruha, hordozó, közös etetőtál, alomtálca, fekhely stb. ) mi is behurcolhatjuk a lakásba, és így közvetlenül másik állattal való érintkezés nélkül is megbetegedhet lakásba tartott cicánk.

 

A macska vakcinák a következő fertőzések ellen nyújtanak védelmet:

  1. A leukózis (FELV, macska leukémia vírus) a macskák egyik leggyakoribb fertőző betegsége. A FELV-et egy “macskaspecifikus” retrovírus okozza, csak cicákat fertőz meg, emberre és más állatra nem jelent veszélyt. Először leukémiás macskáknál mutatták ki, innen kapta a leukémia/leukózis elnevezést. A vírus nem képes hosszú ideig túlélni a környezetben, de az egy háztartásban vagy szoros, rendszeres kapcsolatban élő cicák könnyen megfertőzhetik egymást (nyalakodás, párzás, verekedés, közös alomtálca használata, közös etető-itató tálak). Beteg anyacicától a szoptatás során vagy már a méhben is megfertőződhetnek a kicsik. A FELV-es cicák immunrendszere nem működik megfelelően, így könnyebben elkapnak más betegségeket, illetve a fertőzés hajlamosít vérszegénység, íny-és szájgyulladás, különféle daganatok és egyéb, vese-, máj- vagy szembetegségek kialakulására.

A FELV tünetei és, hogy milyen más betegséget alakít ki a macskákban függ az adott állat genetikájától, immunrendszerének állapotától, életkorától illetve befolyásolja, hogy mennyi, milyen típusú és milyen patogenitású vírus került be a szervezetébe. A megbetegedés tünete lehet: fogyás, bágyadtság, láz, hasmenés, megnagyobbodott nyirokcsomók, kötőhártya gyulladás, száj és ínygyulladás, fekélyek, visszatérő felső légúti/húgyúti megbetegedések, idegrendszeri tünetek stb. Egy beteg cica hónapokig vagy akár évekig is tünetmentes lehet, és így sajnos a vele élő vagy vele találkozó, érintkező cicákra veszélyt jelent. 

  1. Panleukopenia vagy macska parvo a macskák parvovirus okozta súlyos gyomor- és bélgyulladással járó, erősen fertőző és gyakran halálos betegsége. Ez a megbetegedés főleg a 3-6 hónap közötti kölyök cicákat érinti, illetve rajtuk kívül a beteg, legyengült immunrendszerű és/vagy oltatlan felnőtt egyedek is veszélyeztetettek. A vírus közvetve és közvetlenül is fertőz, bélsárral, vizelettel, orrváladékkal, vérszívókkal vagy ragályfogó tárgyakkal. A betegség gyakori tünetei: bágyadtság, étvágytalanság, láz, hányás, hasmenés, orrfolyás, hasi fájdalom, hirtelen elhullás. A felépülés függ a cica korától, általános állapotától, a fertőzés súlyosságától. Minél hamarabb kap a beteg macska megfelelő és intenzív állatorvosi ellátást, annál jobbak az esélyei a túlélésre.
  1. A macska chlamydiózis egy baktérium, a Chlamidophila felis okozta megbetegedés, amely szemészeti és felső légúti tüneteket okoz, ritkán lázzal, bágyadtsággal és étvágytalansággal kísérve. Tünetei lehetnek: könnyezés, vörös és duzzadt szemhéjak, tüsszögés, orrfolyás, a cica hunyoroghat és többet piszkálhatja, dörzsölheti  is a szemét. A baktérium nem marad sokáig életben a környezetben, így jellemzőbb beteg cica orr és szem váladékán keresztüli, közvetlen fertőzés. A chlamydiózis gyakori betegség, általában fiatal, 5-12 hetes állatokban és cica-közösségekben jellemző. Gyógyítható, de néhány esetben krónikus kötőhártya gyulladás alakulhat ki a fertőzés következtében illetve kezeletlenül súlyos légzőszervi problémákat pl. tüdőgyulladást okozhat.

4. A macska herpesz vagy fertőző rhinotracheitis a macska herpeszvírus 1-es típusa (FHV-1) okozta fertőző, felső légúti tünetekkel és kötőhártya gyulladással járó betegség. A vírus nyállal valamint szem- és orrváladékkal terjed, a cicák közvetlenül, beteg társukkal érintkezve és közvetve, a környezetből ragályfogó tárgyakkal is megfertőződhetnek a vírussal. Tünetei: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemváladékozás, szaruhártyafekély, kötőhártya gyulladás, gyakori pislogás, hunyorgás, megnagyobbodott  nyirokcsomók, bágyadtság, étvágytalanság, láz. A betegség fiatal vagy gyenge immunrendszerű, más betegséggel is küzdő cicákban gyakoribb. A betegség nem gyógyítható, akárcsak a humán herpesz, a macskaherpesz is fel-fellángol, de tünetei és az esetlegesen kialakuló másodlagos bakteriális fertőzések kezelhetőek.

5.  A macska calicivírus egy, a Caliciviridae családba tartozó erősen fertőző vírus, ami légúti és szájüregi megbetegedést (macskanátha), súlyosabb esetben tüdőgyulladást okoz. Általában kolóniákban gyakori, és főleg fiatal állatok betegszenek meg. A vírus közvetlenül a fertőzött cica nyálával, orr- és szemváladékával terjed. A vírus nagyon szívós, hónapokig életbe tud maradni a környezetben is,  így közvetett fertőzés is lehetséges. Tünetei: tüsszögés, orrfolyás, nyálzás, láz, szemkönnyezés, bágyadtság, étvágytalanság. Súlyosabb esetekben szájüregi fekélyeket és gyulladást is okoz.

 

A kombinált oltások nem feltétlenül nyújtanak 100%-os védelmet, de az oltott cicák könnyebben vagy gyorsabban meggyógyulnak és gyakran tünetek nélkül átvészelik megbetegedéseket.

A védőoltások beadása után előfordulhat bágyadtság, enyhe hőemelkedés, étvágytalanság, fáradékonyság, ettől nem kell megijedni, ezek gyakori tünetek, és általában másnapra elmúlnak. Ritkán előfordulhat az oltás beadási helyén duzzanat, mely akár fájdalmas is lehet, ez is általában pár nap-pár hét alatt magától elmúlik.

Oltás után kialakuló allergiás reakció (szemhéjak, pofa vagy fej duzzanat, viszkető kiütések, nehezített légzés stb.) esetén azonnal keresse fel állatorvosát vagy a legközelebbi rendelőt, hogy kedvence mihamarabb megfelelő ellátásban részesüljön!

 

 

 

Sajnos még az összetettebb kombinált oltás sem véd minden fertőző betegség ellen, jelenleg a FIP (fertőző hashártya gyulladás) és a FIV (macska AIDS) ellen nem létezik hatásos oltóanyag. A fertőző hashártyagyulladást (FIP) a macska coronavírus mutációja okozza. A legtöbb cica komplikáció nélkül átvészeli a coronavírus okozta, általában hasmenéssel járó fertőzést, de néhányuknál ismeretlen okok miatt (genetikai tényező és/vagy gyenge immunrendszer) ez a vírus FIP-et okozó változattá alakul. A mutálódott vírus “túlpörgeti” az immunrendszert és erőteljes gyulladást okoz a szervezetben, károsítja a vesét és a májat. A FIP  tünetei a kezdeti szakaszban nagyon átlagosak, jellemző pl. az étvágytalanság, levertség, fáradékonyság, láz, a harmadik szemhéj előesése, fogyás, hasmenés, sárgaság. A betegség előrehaladtával megjelenhetnek idegrendszeri és szemészeti tünetek is. A fertőző hashártya gyulladásnak 2 változata van, az egyik szembetűnő különbség, hogy az úgynevezett nedves FIP-nél nagy mennyiségű folyadék gyűlik fel a hasüregben (jellegzetes körte alak), néha pedig a mellüregben is, ezzel nehezített, szörcsögő légzést okozva. A másik változat az úgynevezett száraz FIP ritkábban fordul elő, ebben az esetben nincsen hasi folyadékgyülem. A betegség sokáig halálos ítélet volt a cicáknak, de szerencsére 2019 óta már gyógyítható egy hatékony antivirális szerrel.

A macska AIDS ( FIV, macska immundeficiencia-vírus) egy cicákra specifikus retrovírus okozta gyógyíthatatlan kórkép, mely az immunrendszer alulműködését okozza, így fertőzött állat hajlamosabbá válik egyéb fertőzésekre (pl. íny- és szájgyulladás, légzőszervi megbetegedések, daganatos betegségek). A betegség karmolás, harapás és párzás útján terjed. Leggyakrabban a kijárós ivaros kandúrok fertőződnek meg, de sajnos fertőzött anyától a kiscicák már a méhen belül vagy anyatejjel elkaphatják a betegséget. A FIV tünetei: láz, fogyás, bágyadtság, étvágytalanság, krónkus ínygyulladás, nyirokcsomó megnagyobbodás. A végső szakaszban, amikor “letörési” fázisban van a betegség, akkor ezek mellett a tünetek mellett megjelenhetnek krónikus másodlagos légző- és emésztőszervi fertőzések, daganatok, szemészeti megbetegedések és idegrendszeri  tünetek is. 

Cicáknál injekcióbeadással kapcsolatban még meg kell említeni, hogy sajnos létezik egy rosszindulatú daganat típus (FISS, feline injection site sarcoma), ami az injekció beadásának helyén alakulhat ki. Szerencsére nagyon ritkán fordul elő (kb. 10.000-ből 1 cica érintett), és körülbelül ugyanakkora eséllyel alakul ki a vakcinától,  mint egy kezelés során kapott egyéb injekciótól, így az ettől való félelem ne tartson minket vissza, hogy beoltsuk cicánkat.

 

Írta: Zombor Kata

Lektorálta: Dr. Yurt Attila