Otitis

Fülgyulladás- a rettegett visszatérő kellemetlenség

Sok kutya és gazdi életét évekig keserítheti meg a hallójárat gyulladás, amennyiben a háttérok nincs kellő képpen kutatva és kezelve, folyamatos visszaesést eredményezve.  Állandó fejrázás, fülvakarás, fülkagylók aszimmetrikus tartása, azokból áradó kellemetlen szagok, fokozott fülzsír képződés… ismerősek ezek a jelenségek?

Mitől alakul ki? Lássuk az elsődleges és másodlagos kórokokat

Mint rengeteg betegségnél, itt is sok tényező állhat a háttérben, amiket ha nem kezelünk, recidíva következik be. Mik ezek a háttérokok? Leggyakrabban allergia, amely lehet táplálék, környezeti, bolhanyál vagy kontaktallergia egyaránt. Ezen kívül egyéb immunmediált/autoimmun megbetegedések, hormonális kórképek is okozhatnak hallójárat gyulladást, de gondolnunk kell idegen test jelenlétére (toklász) parazitás és daganatos (pl polip) kórfolyamatokra is. Utóbbi kettő macskáknál gyakoribbak.

A hallójáratokban korlátozott számban ugyan, de normális esetben is élnek baktériumok és gombák. Ezek elszaporodása szinte minden esetben előbb vagy utóbb megtörténik egy egy fülgyulladás belobbanása esetén, azonban fontos tudni, hogy nem ők a primer okozói a problémának, hanem másodlagosan, valamilyen háttérbetegség következtében szaporodnak el. A folyamat kezdetén a saját “fülflóra”, (Staphilococcus, Malassezia) jelenik meg normálisnál nagyobb számban, azonban súlyosabb, előrehaladottabb esetekben már az oda nem illő baktérium típusok is megjelenhetnek. (Pseudomonas)

Hajlamosító és fenntartó tényezők

Vannak egyedek, akik olyan anatomiai sajátsággal vannak megáldva, hogy hajlamuk van hallójárat gyulladásra. Gondoljunk csak egy shar-pei fajtájú kutya fiziológiásan szűk hallójárataira, egy lógó fülű spánielre vagy éppen egy normálisnál szőrösebb hallójáratú uszkárra. Több fajtára jellemző, hogy pl a normálisnál nagyobb mennyiségben tartalmaz un ceruminosus mirigyet a hallójárat bőre. Ezen tényezők önmagukban nem tudnak gondot okozni, azonban meglétük kedvez a valamilyen okból már kialakult másodlagos bakteriális/gombás folyamatoknak.  

Az alapbetegség gyökerének kezelésén túl nagyon fontos a már kialakult fülgyulladás okozta elváltozások menedzselése is. Ezek fenntartó tényezőként lehetnek jelen. Ilyen pl a krónikus esetekben kialakuló hallójárat szűkülete, fibrosisa, a felgyülemlett/nem ürülő genny, vagy egy szövődményként kialakult középfül gyulladás egyaránt.

Krónikus esetekben sajnos a hallójárat fala átépül, mineralizálódik, keményebbé és a belső „ürege” szűkebbé válik, megnehezítve a szellőzést. A gyulladás következtében jelen lévő fehérvérsejtek és baktériumok küzdelme során kialakult genny ürülése önmagától nem tud megtörténni.

A külső hallójáratot váladék termelő mirigyekkel teli bőr béleli. A képződött váladék és az elszarusodó laphám folyamatos megújulásának eredményeképpen termelődő sejtes törmelék egy természetes öntisztulási mechanizmus, az un epitheliális migráció során folyamatosan ürül, tisztul a dobhártyák felől a külvilág felé. Ez a természetes öntisztulási mechanizmus szintén zavart szenved fülgyulladás esetén.  

Állatorvosi vizsgálat menete

Fizikális vizsgálat során minden esetben megvizsgáljuk a fülkagylókat, a hallójárat lefutását, tágasságát és szemügyre vesszük a fülváladék típusát és mennyiségét.  A fülváladék makroszkópos megjelenésén túl (szín, szag, állag) annak citológiai vizsgálata is elengedhetetlen a pontos munkához, ezért minden esetben elvégezzük azt helyben, már első alkalommal.

Fizikális vizsgálat és fülváladék citológiai kép alapján meghatározzuk a hallójárat gyulladás típusát és súlyosságát. Hallójárat gyulladások csoportosítása nagyon fontos lépés, amely segít minket a kiegészítő vizsgálatok és terápia megtervezésében, valamint a háttérokok tisztázásában is. Ez alapján döntünk több fontos kérdésről:

  • Szükség van további mikrobiológiai vizsgálatra vagy sem?
  • Milyen típusú fültisztítót válasszunk?
  • Szükség van e fülcseppes kezelésre vagy sem?
  • Ha igen, akkor melyik hatóanyagot válasszuk?
  • Szükség van képalkotó kiegészítő vizsgálatokra vagy sem? (RTG, MR, CT)

Vannak kutyák/macskák, akinek habitusa nem teszi lehetővé, hogy ébren vizsgáljuk vagy olyan jellegű elváltozásai vannak, amely hatékony áttekintésére szükség van bódításra és endoszkópos vizsgálatra.  

Hogyan kezeljük a hallójárat gyulladást?

Fültisztítók: zsíroldó, fertőtlenítő, szárító hatású oldatok, amelyeket tisztítás után el kell távolítani a hallójáratokból. Nagyon sok típus kapható a piacon, ezeknek a tulajdonságai nagyban eltérhetnek, használatuk során is vannak különbségek, egyeseket a hallójáratokba kell masszírozni, másoknál megfelelő kontaktidőn át állni kell hagyni a hallójáratokban.

Enyhébb esetekben elegendő egy jól megválasztott fültisztító és egy jól kivitelezett fültisztítási technika és nem szükséges fülcseppekhez nyúlnunk. A hallójárat tisztítást minden esetben megmutatjuk, hogyan kell sikeresen elvégezni. A technikán nagyon sok múlik! Nem mindegy, hogy fertőtlenítő vagy zsíroldó tulajdonságú tisztítót alkalmazunk és azokat milyen rendszerességgel használjuk. Az adott hallójárat gyulladás típusához szükséges igazítani minden esetben a választást.  

Fülcseppek: gombaölő, antibiotikum, gyulladáscsökkentő hatású készítmények, amelyek alkalmazása után azokat nem szabad eltávolítani a hallójáratból. A fülcsepp típusát a fülváladék citológiai eredménye alapján választjuk meg. Sajnos jelenleg a Magyarországon kapható állatorvosi fülcseppek gombaölő, antibiotikum és gyulladás csökkentő komponenst együttesen tartalmazó készítmények.  Ezek alkalmazásával sok esetben felesleges antibiotikum vagy gombaellenes hatóanyag használatát eredményezzük. Az évente több alkalommal való használatuk kerülendő! Emiatt vannak esetek, ahol kikevertetjük a megfelelő hatóanyagból a fülcseppet, elkerülve a felesleges/sokadik alkalommal való antibiotikumos vagy gombaölő használatot.

Vannak esetek viszont, ahol muszáj a kombinált hatóanyagú fülcseppekhez nyúlni, sőt szájon át adagolni a gyógyszereket. A fülcseppek használatánál nagyon fontos a terápia megfelelő hossza, amely lehet akár hetekig tartó is.

A szájon át adandó gyógyszerek, amelyeket hallójárat gyulladás kezelésére alkalmazunk vagy erős gyulladás csökkentő hatású glükokortikoidok, amelyek nélkülözhetetetlenek egy egy szűk hallójárat kitágításában, és/vagy antibiotikumok. Itt is nagyon fontos a megfelelő időtartam és dózis betartása.

Egyes kutyáknál, ahol a háttér ok tisztázatlan marad vagy egyszerűen nem kezelhető (pl egy környezeti allergia, amely nem reagál allergén specifikus immunterápiára) szükség lehet egy jól beállított fenntartó kezelésre és rendszeres, negyedéves kontroll vizsgálatra egyaránt, elkerülve a tünetek belobbanását és az esetlegesen romló tendencia időben való felismerését.

A fenntartó kezelés jó esetben „csak” lokális: rendszeres, bizonyos időközönként (nem túl sűrűn) megfelelő típusú fültiszítóval való fültisztítás vagy különféle gyulladás csökkentő vagy antimikrobiális hatású, (de nem antibiotikum/gombaölő tartalmú!) készítmények, fülgélek tartós használatát jelenti. Szerencsétlenebb/makacsabb esetekben gyulladáscsökkentő/immunszupresszáns kezelést kell alkalmaznunk szájon át: cél, a lehető legritkább adagolási ütem, a lehető legkisebb dózis elérése, amely tünetmentességet tart fennt.

A külső hallójárat gyulladás következményeképpen középfül érintettség is kialakulhat. Nem mindig jár klasszikus tünetekkel, (körmozgás, fejoldaltartás, fájdalom, süketség, nystagmus) ezért visszaeső esetekben mindig gondolnunk kell rá, hogy nincs jelen esetleg a mélyben fenntartó tényezőként. Ennek a lehetősége mindig bonyolítja az egyébként is soktényezős fülészeti menedzsmentet. Ezekben az esetekben mindig javasolt kiegészítő vizsgálatot elvégeznünk, amely minimum egy RTG (olcsó, gyors, helyben elvégezhető) de MR, CT is lehetőségünkre áll: a pontos feltérképezéshez precízebb, érzékenyebb képalkotó eljárások. Ezen kívül mintavételezést kell végeznünk a dobüregből, amely sokkal bonyolultabb, mint egy külső fülből való mintavételezés, tekintve a terület nehezen hozzáférhetőségét.

A középfül gyulladást minden esetben hosszú hetekig, szájon át és lokális kezelésben is kell gyógyítani.

/dr Rózsa Gabriella/