Bélelzáródás

A bélelzáródás – Az obstrukciós ileus

Bélelzáródás során a béltartalom külvilág felé történő mozgása tartósan leáll, amelynek súlyos helyi és általános következményei vannak, kezeletlen esetben az állat halálával végződik. A tünetek súlyossága függ attól, hogy a bélelzáródást okozó tárgy (például játékrészek, csont, zokni, kesztyű, csonthéjas gyümölcsök magja stb.) az emésztőcsatorna felsőbb vagy alsóbb részében akadt el. A vékonybelek kezdeti szakaszán történő elzáródás mindig heveny lefolyású, súlyosabb tünetekkel jár. 

Mikor érdemes hánytatással megelőzni az esetleges elzáródást? 

Amennyiben a gazdi látta az idegen tárgy felvételét, 4 órán belül érdemes megpróbálni meghánytatni az állatot és ezzel megelőzni a műtéti indikációt. A gyomorürülés ideje egyedenként eltérő, általánosan 2 óra hosszát vesz igénybe. Amennyiben a felvett tárgy nem éles, egy injekciós készítmény segítségével könnyen előidézhetünk hányást a kutyák esetében. Bot, üveg, szilánkos csont esetében tilos hánytatni az állatot, tekintettel arra, hogy a nyelőcsövet vagy garat-és gégetájékot felsértheti. (A cicák számára sajnos nem áll rendelkezésre megbízható hánytatószer, azonban több módszer ismeretes, amelyek valamelyike az esetek nagy részében sikerrel jár). 

Mikor gyanakodjunk bélelzáródásra?

A diagnosztikát természetesen megkönnyíti, ha a gazdi saját szemével látja, hogy kutyusa egy idegentestet megevett, észreveszi annak hiányát vagy tisztában van azzal, hogy csontot adott neki. Ettől eltérő esetekben azonban a kórelőzmény egyéb vonatkozásai és a tünetek keltik fel a gyanút. Kórelőzmény tekintetében fontos információ, ha az állatnak volt már korábban bélelzáródása, tehát hajlamos játékok, utcán talált tárgyak elfogyasztására. Egyes fajtákra ez kifejezetten jellemző (pl. bull terrier, labrador). Tünetek tekintetében a hányás, amely gyakran profúz jellegű, hányáscsillapító injekcióval sem csillapítható. A bélelzáródás következtében a kutya/cica nem ürít bélsarat és hamar leromlik az általános állapota, tehát kedvetlenné és gyengévé, apatikussá válik. 

Diagnosztika

Az ileus diagnosztizálása képalkotó eljárásokkal lehetséges. Szerencsés esetben már egy natív röntgenfelvétellel biztosak lehetünk a diagnózisban, sok esetben pedig kontrasztos röntgenfelvételek készítésére van szükség. Ekkor eleséggel kevert kontrasztanyagot kell az állattal megetetni (hányáscsillapítás mellett) és 4 óránként felvételeket készíteni róla, amelyeken nyomon követhetjük a kontraszt végig haladását a tápcsatornán és láthatóvá tehetjük az elakadás helyét. A kétes esetekben a diagnózis megerősítésére szolgálhat az ultrahangos vizsgálat. Ennek során szerencsés esetben szintén vizualizálható az idegentest és az elzáródással járó elváltozások (felgázosodott belek a tárgy előtti szakaszon, a belek perisztaltikája fokozott oda-vissza mozgást, ún. ingamozgást mutat). Az ileusos állat laboreredményei is árulkodóak, ugyanis a savbázis háztartásban és az elektrolitokban a normál tartománytól való jelentős eltéréseket láthatunk. 

Az életmentő műtét

A műtét során az elsődleges cél az elzáródott rész felkutatása és felmetszése, az idegentest és a súlyosan károsodott bélszakasz eltávolítása. Ezt követően a metszés helyén nagy odafigyeléssel egyesíteni kell a bélszakaszokat, hogy azok teljes mértékben szivárgásmentesen zárjanak. Speciális műtéti megoldást igényelnek a lineáris idegentestek, amelyek klasszikus esetben cicák által lenyelt cérna vagy fonáldarabok. Ennél a nagyon veszélyes szituációnál a belek több ponton történő metszésére is szükség lehet, ellenkező esetben a belek lefűződése által az állat rövid időn belül életét veszítheti. 

Paralitikus ileus, subileus 

A belek leállása nemcsak bélelzáródás következtében történhet. A paralitikus ileus során a bélpasszázsnak nincs mechanikai akadálya, azonban bélperisztaltika hiányában mégsem halad a béltartalom a külvilág irányába. A probléma kialakulása előfordulat hasűri műtétek következményeképpen vagy súlyos bél-vagy hasnyálmirigygyulladáshoz társulva. A kórkép sokszor nehezen elkülöníthető az obstrukciós ileustól, így diagnosztikai laparotómiára kerül sor. Kezelése hasüregi lavage, infúziós terápia és bélmozgatók alkalmazásával történik.
A subileus során az elzáródás részleges, így a tünetek enyhébb formában, intermittáló jelleggel jelentkeznek, a probléma sokáig rejtve maradhat. A subileus azonban „időzitett bombaként” bármikor elzárhatja a teljes lument ha a nagyobb eleségdarabok feltorlódnak vagy például egy bélfalból kiinduló daganatról van szó és folyamatosan növekszik. 

Megelőzés

Idegen tárgyak felvételére hajlamos állatunk körül ne hagyjunk játékokat, számára könnyen elérhető lenyelhető tárgyakat vagy kisebb ruhadarabokat. Egyből forduljunk állatorvoshoz ha megtörténik a „baleset”, hogy ne csússzunk le a hánytatás lehetőségéről. Csontot ne adjunk kedvencünknek! 

 /dr Rózsa Bernadett/